Öcsi1-2. rész

[tkt55]

Érettségi szünet előtti vasárnap hajnalban éppen önsajnálatomban pityeregtem. Anya elment dolgozni, öcsi meg palfisalfilalfni ment ki, szokásosan mindent meglökve. Mellém bújt az ágyba.

– Mit siratod az egereket? Összevesztetek? – kérdezte.

– Kidobtam... Összefeküdt az osztálytársaddal.

A szünetből következtettem, pörög nála a winyó.

– Tuti a bögyöskével... Katival.

– Azzal.

– Ne rinyálj, nem lesz hosszú életű.

– Engem ugyan nem érdekel...

– Akkor mit rísz? – kérdezte.

– Azé’... Azé’...

– Annyi pasi van azon a kispöcsűn kívül.

– Oké, de miért pont azzal? És mi az, hogy kispöcsű?

Na, erre öcsi felkönyökölt, és dőlt belőle a szó.

– Van közös tesink, zuhanyozunk, látunk dolgokat. A bögyöske meg rámászik minden végzősre. Faszvadász. Megvan a trófea, és mehet a bika kilövésre. És miért pont ő? Hát anyukám, azokért a csöcsökért minden pasi odáig meg vissza van. Tiéd... – húzta le a takarót rólam. Mivel mióta egyedül fekhetek le, pucéran alszom, így öcsi a mellemet bámulta. Visszarántottam a takarót.

– Mi van, csak titokba bámulhatom? Hát a tiéd is szép, formás, de liliputi az ő dinnyéihez képest. Bolondulunk érte, még akkor is, ha már most csüngős, puha...

Hirtelen megfogta a mellem. Kapott egy pofont.

– Na ezek kemények!

– Húzzá’ innen, mit képzelsz! – keltem ki magamból pimaszsága miatt, hatástalanul.

– Kemények és szabályosak a barna foltjaid is rajta, meg nincs rajta szőr.

Tátva maradt a szám.

– Honnan tudod, hogy neki milyen?

– Ötszázért egy percig nézheted, kétezerért meg is foghatod.

– Ne kamuzz! – intettem, mert tudtam, sokat füllent.

– Ne hidd el, próbáld ki! Azt a ribit nem érdekli fiú vagy lány. Perkázod a lét, és a biosz szertárban az összegnek megfelelően csinálhatod.

– Ha-ha! Álmodik a nyomor.

– Akkor ne hidd el. Emlékszel, mikor a múltkor kértem kétszáz forintot? Na, arra kellett.

Csak pislogtam.

– Na, mik ki nem derülnek a kis porbafingóról.

– Ha tudnád...

– Mit kéne tudnom, Casanova?

– Hány nő volt már meg...

Jóízűen nevettem fel, arra jó volt a dumája, hogy eltereljem a gondolataim.

– Hány? – kérdeztem még mindig nevetve.

– Tuti közel száz. – Én már a hasam fogtam, úgy kacagtam, de ő folytatta. – Köztük anya is.

Ekkor már fetrengtem.

– Te is meg voltál már nem egyszer.

Folyt a könnyem.

– Kómába’ voltam mi? – préseltem ki magamból röhögve. – Vagy te vagy abban.

– Na jó, agyban csak, de az már majdnem valós.

– Cuki vagy, hogy megnevettettél. – Megpusziltam a homlokát, belőle meg csak dőlt a hülyeség.

– Visítottál mint egy kis malac, meg folyamatosan jóisteneztél, mint anya.

– Te azt honnan tudod, anya mit csinál?

Kezdett valóságosnak tűnni, hiszen anyát már egyszer én is hallottam.

– A lomos szekrény alján van a dugó doboza. Van vagy öt-hat vibrije, és már négyszer meglestem, ahogy dugja magába.

– Te kukkolod anyát?

– Mer’? Szoktam szagolgatni a bugyijaitokat is. Persze, ha nem vonalkódos. A tiéd erősebb, mert anya betétet használ. Övé akkor jó, ha tizenhat-órázik. Akkor van csak finom, erős illata.

– Te beteg vagy öcsi? Vagy csak jó a fantáziád?

– Mer’? Nincs abban semmi. Olyan nők vagytok, mint a többi. Ez ingyen van. Ha tudnád, milyen összegeket kérnek a suliba’ érte? Szinte már a fű árában vannak.

Kerek szemekkel hallgattam. A fűről hallottam, a bugyiról is folyosói mendemondaként. Akkor igaz.

– A te pinád is olyan, mint az anyáé, meg valószínű a többi nőé. Mellek is méretben különböznek. Amúgy is minden agyban dől el. Emlékszel a tavaly végzős zászlóvivőre?

Bólintottam. Magas ragyás képű srác volt.

– Na, ő a húgával dugott folyamatosan. Nem kerül pénzbe a nő, vagy a pasi. Mindig, szinte majdnem mindig kéznél vannak egymásnak. Az ágyban nem tesók, hanem férfi és nő. Csinálhatnánk mi is.

– Te beteg vagy?

– Azt hiszed, nem tudom, hogy figyelsz, mikor kiverem magamnak? Az se kicsit feltűnő, ahogy helyezkedsz, hogy jobban lássalak, ahogy masztizol! Nincs ebben semmi rossz, csinálhatnánk nyíltan is, még meg nem békélsz a gondolattal, akkor baszatod magad, amikor csak akarod.

Hüledeztem vörös fejjel, hisz igaz, hogy nézem, ahogy kiveri, majd pézsébe törli. És igaz, mutatom magam, hadd élvezkedjen, meg valahol izgat a tudat, hogy néz. Míg ezen agyaltam, kitakarta magát, és méretes farkát kezdte húzogatni. Szőrtelen volt, golyói kisebbek, mint a volt pasimé, de farka jócskán nagyobb. Sajnos nem rúgtam le az ágyról azonnal, inkább ajkamba haraptam. Szép volt a farka és jó testű, helyes srácnak láttam, nem hiába az öcsém. Megnyálazta ujjával a makkját, hogy jobban csússzon a bőr rajta. Kellemes látványt nyújtott, míg nem tudatosult bennem, hogy az öcsimet nézem.

– Fejezd be, gyerek, és menj a helyedre! Megmondalak anyának, milyen egy perverz vagy.

– Az jó, nem nekem kell agyalnom, hogyan vágjak bele.

– Húzzá’ inne’...

– Miért? El akarod kezdeni te is? Csináld, nem zavar. – Lerántotta és a földre dobta a takarót. Meztelenül, hegyesedő bimbókkal tárulkoztam fel előtte.

– Esetleg csináljuk egymásnak? – ajánlotta, közben végig húzgálta farkát, nézte testemet. Megdöbbentem a látottaktól, hallottaktól. Nem gondoltam, ennyire perverz görény az öcsim, de testem nem mozdult, csak bámultam. Mint ahogy egy villámcsapás okozta áramszünet után a számítógép leáll, úgy sült ki az agyam. Nem volt belső kontroll, a vágy vitt mindent. Mutatóujjával alig érintve körözgetett mellemen, közelített feszülő bimbómhoz. Éreztem, az eluralkodó vágy átveszi testem irányítását. Lassan ajkamhoz emeltem ujjam. Kéjesen kaptam be, szoptam, nyálaztam, hogy hüvelyem gyorsabban szívhassa magába. Öcsi komótosan huzigálta faszán a bőrt, mellemen játszadozott ujjaival. Becsuktam szemem, hogy az a picike önvád enyhüljön, amit az okozott, hogy öcsi előtt, öcsivel mit művelek. Kellett testemnek ez a tevékenység. Ajkam öcsi ajkát érezte meg. Nem kérdezett, smárolt. Előbb alig, majd Negró módjára a torkomat is kisöpörte, aztán ismét lágyan. Nem falta fel fejem, nem csepegett a számba nyála, mint az eddigi pasijaimnál. Próbáltam többfelé figyelni. Már-már csiklandozó ujja simogatását megunva tenyeremmel tenyerét mellemre tettem. Szinte eltűnt alatta. Ő nem markolta, tolta belém, hogy hátamon nyomódjon ki. Kívánatosan markolt. Kezemet kezéről a golyóira tettem. Picikék, de zacsija sima, még szőrpihe sincs rajta. Tuti borotválja, gondoltam, de későbbiekben megtudtam, a pimasz fasz a szemöldök csipeszemmel huzigálja ki. Tudtam, már nem érdekel, ki a pasi: kellett. Szabad kezemet nyakára karolva húztam magamra.

– Figyi, én még nem basztam...

– Ideje elkezdeni. – nyögtem, és átvettem az irányítást, tanítását. Farka tövét ujjaimmal öleltem. Vastagabb és keményebb volt az eddig érintettektől. Makkját hüvelyemhez igazítottam. Megérezhette az ívet. A veleszületett ösztönök már beindultak. Lassan tolta befelé. Bizony felnyögtem, mikor a méhszájamon éreztem a nyomást makkjától. Húzta kifelé. Túl húzta, betettem ismét, kezem seggére helyezve figyeltem, irányítottam, meddig húzza. Építész akar lenni, így gyorsan behatárolta a végpontokat. Ütemesen pumpált, szopta mellemet, csókolt, nyalta nyakam. Nem volt érezhető, hogy ez az első igazi baszása. Már jó ideje ugyanazzal a tempóval járt bennem, mint a motor dugattyúja a hüvelyben. Már rég kész voltam. Visszafogottan élveztem, de nem csitult, mint eddig, hanem fokozódott az érzés. Öcsiről rám csepegő izzadság sem zavart, pedig irtóztam az izzadt öleléstől. Harmadik orgazmusom már hangok közepette tört elő testemből. Szerencsére figyeltem a légzését.

– Belém ne élvezz! Érted? Hééé!

Ekkor kikapta a farkát, húzott még párat rajta, és tenyerébe fogva élvezett. Lefeküdt mellém. Egymással szembefordulva lihegtünk, majd felkelt, kiment mint egy vén ember, miközben még csak tizenhat lesz pár hét múlva. Jó segge volt. Izmos és olyan fokhagyma forma. Széles válla a vízilabdázástól. Hirtelen nyilallt belém: tesóm megbaszott. Ezt a szégyent! Ennyire nem lehetek kiéhezett ribi?! Inkább próbáltam a testem nyugalmára koncentrálni, de nem tudtam túllépni. Közben bejött még mindig előre mutató farokkal, nem fél hat volt nála.

– Öcsi! Jobb, ha a helyedre mész, elfelejted ezt az egészet, és kussolsz róla, ha nem akarsz nevelőintézetbe kerülni velem együtt.

– Ne rinyálj már, Kitti! Ha tartod a fröcskölő pofikád, senki nem tudja meg – mondata vége már az alhasam felől jött. Mit csinál? Elkezdte valami hihetetlen gyengédséggel kinyalni a még baszás után be nem szűkült pinámat. Tudatosan a csiklómat vette célba. Eszem vesztve élveztem, ahogy az alig megnyugodott, éppen kielégült testemet ismét a fellegek felé húzva. Nem hittem, hogy ez valóság. Csöcsömbe csíptem, fájt. Nem álom. Egy kiadós baszás után öcsi nyalta a pinám. Bele kellett bolondulni a tudatba és az érzésbe. Ismét élveztem. Fájtak az izmaim lecsengésem után. Azt éreztem, egy félmaratonon vagyok túl. Öcsi csak nyalt, mint egy robot.

– Haggyá’... – ordítottam, hajánál fogva húztam ki combjaim közül fejét. Végkimerültségem nem szűnt. Láttam, éreztem, de nem tudtam feldolgozni, hogy veri előttem térdelve a faszát. Néztem, mint Jani a moziba. Igazából nem érdekelt az sem, hogy gecijét rám spricceli, szétkeni rajtam, pedig máskor okádhatnékom volt már a tudattól, hogy ez hozzám ér. Tudtam, ez az első rossz beidegződés, amikor legelőször megéreztem a szúrós szagát. Elaludtam.

Ezt követően hiába fogadkoztam, hiába irtóztam, hogy az öcsémmel baszok, mikor ölelt, csókolt, mindig minden a ködbe veszett, érezni akartam. Tudott újakat nyújtani. Ha tehettük, naponta élveztük egymás testét. Anya négyes váltásba járt, sokat túlórázott, így mi is sokat maradtunk kettesben. Nyári melegben a kádár-panel kohóként izzott. Izzadtunk pucéran is. Kezdtem élvezni, ahogy izzadt testünk egybeforrt. Öcsi angolból nagyon jó volt. Mindig angol felvilágosító oldalakat olvasott, pornót nézett, tanult belőlük. Imádtam vele fürödni, gyerekként kénytelenek voltunk, hogy ne pocsékoljuk a vizet. Egy ilyen alkalommal szinte malfegalferalfősalfzakolta a szám. Irtóztam attól, hogy azt a testrészt, ahol palfisalfil a pasi a számba vegyem. Hiába győzködött, magyarázta, mutatta, hogy ezzel nincs baj. Undorodtam, köpködtem, mikor palfisalfilalfésalfkor rám nyitott, benyúlt lábam közé, kezén folyt a palfisalfim majd, kéjesen nyalogatta. Könyörögtem: ne, de nem volt rá hatással. Ezen fürdés alatt is folytonosan dumált, hogy a szopás a nőnek egy pótlék, egy ingerlő valami, de a férfiak megbolondulnak érte. Kértem, könyörögtem: fejezze be. Dühösen szállt ki. Lehajolt, hosszan csókolt, majd erős tenyereivel közre fogta arcomat. Rossz érzés fogott el. Nagy ujjaival széthúzta ajkaim és tolta be merev, duzzadó makkját közé. Öklendeztem. Feszítette szét számat, nehogy harapjak. Baszó mozdulatokat csinált. Harcoltam, de esélytelenül. Mamám szavai csengtek hirtelen fülembe, mintha a mennyországból súgná fülembe: „ Hagyd magad lyányom, előbb szabadulsz. ” Feladtam a harcot. Próbáltam elterelni figyelmem, de nem ment. Be kellett vallanom, szappan íze volt, és mikor már nem ealfrőalfszalfakalfosan csinálta, semmi kellemetlent nem találtam benne. Mint egy vastag, csavart, fapálcás nyalóka a vurstliban. Megnyaltam. Íztelen, puha, szinte még jó érzés is. Egyszer el kell kezdeni. Átkaroltam seggét, és nyaltam, szoptam. Messziről hallottam:

– Nocsak, nocsak! Belejössz, mint kis kalfutalfya az ugatásba.

Belemartam seggébe, ne pofátlankodjon. Szó szerint belefeledkeztem az újba. Az tűnt fel, öcsi nyög, rándul a fasza a számban, és meleg folyadék csapódik szájpadlásomra. Ráébredtem, geci tölti ki szám üregét. Nyeltem egyet, majd a csaphoz hajolva öklendeztem, de szerencsére hasi záróizmom nem engedte fel gyomrom tartalmát. Nyálam, taknyom, könnyem folyt egybe. Öcsi tartotta testem, ne csússzak vissza a kádba. Nehezen szűnt a görcs, végén már csak köhögés. Megnyaltam ajkam. Mint a gyerekként az orrunkból visszaszívott takony, olyan került nyelvemre. Íztelen, nyúlós. Ó bakker, ez geci maradék. Ismét öklendeztem, de már nem annyira, sőt nem is tudtam, miért? Nem volt kellemetlen, csak az agyamnak a tudat. Következő napokban ismerkedtem állagával, szagával, ízével. Ezután jöttem rá, az embernek, vagyis nőknek sugallják: hú, ez milyen gusztustalan. Öcsi mutatott egy cikket:

„A férfiak ondójában (sperma) a hímivarsejtek (spermium) száma milliliterenként 20-60 millió között van. Ez képezi a sperma sejtes állományát, ami a teljes sperma tömegének mindössze 5%-a. Ezeknek átlagosan 80%-a életképes. A sperma maradék 95%-a a spermaplazma, amely különböző járulékos nemi mirigyek váladékának elegye. Pontos összetételét tekintve 3-5%-a keletkezik csupán a herében és a mellékherében, 45-80%-a az ondóhólyagban, 10-30%-a a prosztatában és 2-5%-a a Cowper-féle mirigyekben.

C-vitamint, kalciumot, klórt, koleszterint, citromsavat, kreatint, fruktózt, tejsavat, magnéziumot, nitrogént, foszfort, káliumot, nátriumot, B12-vitamint és cinket is tartalmaz. ”

Egy másik amit angol oldalról szedett le:

„ Meglepő, de igaz városi legenda.

A spermáról viszonylag sokat tanulunk meg biológiaórán. Ez a férfiak örökítő anyaga, ami megtermékenyíti a nő petesejtjeit. Egy átlagos, ivarérett férfi minden másodpercben 1500 hímivarsejtet, vagyis spermiumot termel. Egy ejakulációval nagyjából 300 – 500 millió indul el a petesejt felé, de a szerencsés esetekben is jó, ha az egyikük célba ér.

Vannak azonban spermával kapcsolatban olyan tények is, melyekről a legtöbben egyáltalán nem, vagy csak városi legenda szintjén hallottunk. Dr Andrew Orr ezek közül beszélt néhányról – írja a Mirror. Védi a nőket a depressziótól:

Itt nem az egészséges párkapcsolatról, vagy a szex közben felszabaduló boldogsághormonokról beszélünk, hanem tisztán a spermáról. Kutatások bizonyították, hogy azok a nők, akik rendszeresen közösülnek, vagy létesítenek orális szexuális kapcsolatot védekezés nélkül, sokkal kevésbé hajlamosak depresszióra a társaiknál. Növeli a termékenységet:

Ha csak galfyealfrmalfekalfnemzés is a cél, rossz ötlet kizárólag a peteérés időszakában szeretkezni. Egy friss kutatás szerint a spermában található fehérjék hormonként viselkedve küldenek üzeneteket a nők agyába, hogy ovulációra késztessék a petefészket. Jót tesz a bőrnek:

Egy városi legenda, ami tényleg igaz. A sperma tele van cinkkel, kollagénnel, vitaminokkal és prosztaglandinokkal, így akár a fiatalság elixírje is lehetne. Erre alapozott az a norvég cég, amelyik szintetikus úton hozott létre egy arckrémet, ami a spermában rejlő hatóanyagokat tartalmazza. A vállalat azt állítja, hogy a Spermine nevű, egyébként meglehetősen drága készítmény akár 20 százalékkal lassítja az öregedés folyamatát. A konyhában is jól jöhet:

Tíz éve jelent meg a gasztronómia és a sperma megszállottjaként ismert Paul Photenhauer különleges szakácskönyve, tele ondót tartalmazó receptekkel.

A sperma nem csak tápláló, de csodálatos a textúrája és fantasztikus főzési lehetőségeket rejt. Akár a boroknak és a sajtoknak, az íze komplex és dinamikus

– Írja a szerző. ”

Igazából engem a cikkek csak megerősítettek, nem meggyőztek. A meggyőzés saját tapasztalatból fakadt.

A nyár napi szintű szexszel rohant el. Nem ritkán napi több együttlétünk is volt. Persze közben ismerkedtem más fiúkkal. Edzőtáborban – középtávfutó vagyok, nem kimagasló eredményekkel az elhivatottság hiánya miatt – összejöttem egy magasugróval. Na, az rossz ötletnek bizonyult. Sós ízű volt a farka, spermája szúrós szagú és kesernyés. Tudtam, ez a srác egyszer és többet sem. A telepen viszont öcsi vízilabda klubjában edzett egy tőlem két évvel idősebb, tizenkilenc éves srác. Na, az nagyon odabaszott. Jól nézett ki, lehetett beszélgetni vele és ott volt a szeren. A szex vele kezdetleges maradt, hiszen szeptembertől az ország másik felébe ment egyetemre. Öcsi is sokat változott. Egyre figyelmesebb, odaadóbb és pózokat próbálgató lett. Kezdetben a sulira fogtam, hogy nincs meg nála az a vehemencia, de szeptember végén egy kiadós dugás után, farkán még az óvszerrel vontam kérdőre:

– Te öcsi, ugye nőd van?

– Miből gondolod? – kérdezett vissza lángoló fejjel.

– Nem tudsz átbaszni. Sokat újítasz, nem bírod már annyira. Női szimatom nem csap be. Valljad be, új nőd van!

Ő hosszan hallgatott.

– Igen – jött a suttogó válasz. Közben húzta le a gumit az ismét dagadó farkáról. Tuti a nőre gondolt, kicsit féltékeny lettem, de se baj, meglovagolom majd a kialakuló helyzetet. Kezdtem helyezkedni farka fölé.

– Ismerem?

A csendet vágni lehetett volna, levegő sem mozdult. Elfordította fejét, szóval hazudni fog.

– Nem...

Forrás

[tkt55]

Öcsi 2. rész

– Igen – jött a suttogó válasz. Közben lehúzta a gumit az ismét dagadó farkáról. Tuti a nőre gondolt, kicsit féltékeny lettem, de se baj, meglovagolom majd a kialakuló helyzetet. Kezdtem helyezkedni farka fölé.

– Ismerem?

A csendet vágni lehetett volna, levegő sem mozdult. Elfordította fejét, szóval hazudni fog.

– Nem... Nem akarok róla beszélni.

– Nem... Nem akarok róla beszélni – ismételtem nyafogva. – Azt hittem, vagyunk olyan viszonyba’. Nem... Nem akarok róla beszélni – csúfoltam tovább. – Semmi gond, majd beszélek én anyának – próbáltam zsarolni. Tudtam, senkitől, de tőle, a haragjától fél. Megzavart, hogy felnevetett. Gúnyosan, mosolygósan.

– Tedd azt, kis szarkavaró!

Sértetten húzódtam félre farka elől, szerencsémre.

– Fosol mi?

Tenyérbe mászó mosolyt villantott, mielőtt válaszolt:

– Hívd fel, de nagyon rábaszol.

– Mert?

– Mertmertmert – flegmázott, majd fröcsögve mondta. – Örülj! Mert ő az a nő... Minden erőm elszállt. Seggemmel a bokámra huppantam. Nem a szobában, a városban megfagyott a levegő. Nem volt körülöttem tér. Rám szakadt a szoba. Forgott a világ. Már tudtam, ebben nem kamuzott. A falon lévő óra másodpercei a fülembe doboltak. Csak a gúnyos grimaszt láttam az arcán.

– De... De... De... – ennyit tudtam kipréselni magamból. Percekig csend. Végre eszemhez tértem.

– Hogy... Hogyan... Mikor?

Talán erre várt öcsi, fosni kezdte a mondatokat.

– Mikor edzőtáborban voltál – kezdte dicsőséges büszkeséggel. – Délutános napja utáni reggel’ még ágyban telózott valakivel, hogy ha lehetősége lesz, lazulni akar, fel sem kel. A tojáslevest meg a túróstésztát gyorsan összedobja, fél óra...

– Emlékszem. Velem beszélt.

– Na, akkor képben is vagy. Tudtam, a lazulás, ha lehetőség lesz, az azt jelenti, vibrijével megdugja magát. Hirtelen ötletből mondtam, hogy megyek edzésre. Ennyire nem tudja időbeosztásunkat. Jó hangosan, belülről csaptam be az ajtót, és mint kiskoromban elbújtam a beépített szekrénybe a ruhák mögé. Nem kellett sokat várnom. Anya dudorászva jött, bezárta a bejárati ajtót, a kulcsot benne hagyva a zárba’. Biztosra ment. A lomos szekrényben matatott. Jól hallható sóhaja után kecmeregtem ki. A szerencse velem volt, az ajtaját nem csukta be. Telibe’ láttam mindent. Az ágyán pucéran feküdt. Térde oldalt az ágyon felhúzva, talpai összeértek, így fekete pinaszőre vonta magára tekintetem. Középen vörösen tátongott csillogó hüvelynyílása. Pont a vibrátort helyezte be. Lassan tolta fel magának. Csendesen zizegett. Egyik keze tartotta bent, másik az oldalra terülő melleit kezdte fogdosni. Csukódott a szeme. Tudtam, ha akarok valamit, most kell cselekednem. Gyorsan, csendesen vetkőztem. Anya megnyalta ajkait, dugta magát a vibrátorával. Lábujjhegyen, álló fasszal, csendesen közelítettem az ágyhoz. Még arra is figyeltem, ne takarjam az ablakon beszűrődő fényt. Ott álltam a feje mellett. Megérezhette. Hirtelen felnézett, de fel voltam készülve. Vállára támaszkodtam, fölé hajoltam, így nem tudott felugrani. Paplanját kereste, hogy magára húzza, de erősen fogtam.

– Te... Te... Mi... Miiii... – próbálta kérdezni, de a meglepetés, a megdöbbenés és persze a már felfokozott izgalma miatt a dadogása sem volt összeszedett. Én annál inkább. Mi történhet? Apánk, ha öt éve nem jött haza az USA-ból, akkor már nem is jön, csak a pénzt küldte. Skype-on nem tud felpofozni. Anya nem zárat nevelőintézetbe.

– Mint a főzésben, takarításban, ebben is segítek, anya – mondtam határozottan, de már tapadtam ajkaimmal ajkaira. Rázta a fejét, de helyzeti előnyöm volt. Túrtam a nyelvemet szájába, kerestem a nyelvét.

– ... Eee... Eee,... Siáld... – próbálta mondani, ne csináljam, de ekkorra elborult az agyam. Smároltam nyelvemmel, egyik kezem mellére tettem. Lágy, puha és nagy volt, hasonló, mint bögyöskéé. Elkapott a gépszíj. Simogattam anya mellét, közben nyelvemmel csapdostam nyelvét. Szerencsémre a gyönygygolyós vibrátor volt benne, ami a reklámozó weboldal szerint nagyon intenzív érzést kelt. A nyelvecske a vibrátoron pedig a csiklónak feszül, remegése felfokozó, vágykeltő. Tuti így van, hiszen anya ellenállása gyengült, már visszacsókolt. Teljes biztos akkor lettem, mikor szabad karját nyakam köré kulcsolta. Lassan mozdultam, hogy ajkunk ne váljon szét, és térdem áttettem felette, fölé térdeltem. Már nem kellett a testét tartani, nem vergődött, nem akart menekülni, de már így, hogy a hasán ültem esélye sem volt. Lassan, testét simítva nyúltam hátra, fogtam meg a vibrátort. Meglepett intenzív remegése, így gyorsan kihúztam, letettem az ágyra, vergődjön magába’. Farkamat hüvelyéhez helyeztem. Ahogy megérezte, szánkat bontva mondta.

– Ne öcsiiii... Ezt neehhhhh... – nyögte el a végét, ahogy toltam be neki. Határozottan, nem durván. Testünk összeért. Ekkor tudatosult, a farkam tölti most ki azt a teret, ahol kijöttünk testéből. Szinte már elérzékenyültem. Anya hátamba mart ujjaival. Lassan kezdtem csak dugni. Fikarcnyi jele nem volt, hogy menekülni fog vagy ellenáll. Éreztem, élvezi, aminek hangot is adott.

– Ó, Jézus! Hús-vér fasz... – nyögte, fejemet mellére tolta. Nyaltam, beszívtam, belemélyedt arcom, mint a memória párnába. Nagyon kellett koncentrálnom, hogy ne töltsem meg gecimmel. Extrém helyzet, extrém érzés. Az anyámat baszom végre már nem csak agyban. Az „ó, Istenem” nyögdécselése visszaigazolás volt, helyén vagyok, jó irányba haladunk. Csendesen, de sikoltozott. Fejemet egyik mellébe préselte, a másikat ő markolta. Száját vállamnak nyomta. Szívta, harapta. Pinájában, mint nálad is, éreztem a rendszertelen, intenzív izommozgást, mintha fejné a farkamat. Megálltam, majd ahogy engedett szorítása, mély levegőket vett, ismét pumpálni kezdtem. Tekintetünk találkozott. Kérdő, könnyes, üveges volt szeme. Nem szólt, lesimogatta az izzadságot arcomról. Gondolt egyet, megemelte fenekét, és átfordított a hátamra. Mellkasomon támaszkodott.

Ekkor öcsi meglökdösött, üljek a farkára. Mivel felizgatott, amit mondott, elképzeltem, sőt láttam lelki szemeimmel, kívántam, hogy most engem basszon, vagyis magamat baszassam farkával. Ütemesen mozogtam.

– Anya is így lovagol. Ő a mellkasomon támaszkodott. Az ő mellei lengtek, ringtak, jócskán csüngtek. A tieid... – simogatni kezdte őket – a tieid tested ritmusába’ mozognak, feszesek, kemények, éretlen csodák.

Én is mellkasára tettem tenyerem. Ő biztatott:

– Igen, így! Az ujjaiddal játssz a bimbóimmal! Ááá, az az, ó, ez még jobb, neked körmeid is van... Ó, gyengébben, de jó, az... Irány. Lassíts, te némber, te fiatal gida, te... – Kirántotta farkát belőlem, majd éreztem hátamra csapódó gecijét. Hidegen szivárgott lefelé. Maga mellé fektetett, csókolóztunk.

– Anya már benne van, hogy hármasba’ csináljuk.

Mint a rugó, pattantam fel. Fölé tornyosulva térdeltem mellette.

– Anya tud rólunk! – ordítottam.

– Igen – jött azonnal a válasz. Én megsemmisültem. Hirtelen eszem vesztettem, azt éreztem megbolondulok. Lassan tértem vissza kábulatomból.

– Egy igazi patkány vagy – mondtam, és otthagytam.

Napokig nem beszéltem öcsivel. Magamat emésztettem. Sápadtan, karikás szemmel, beesett arccal lézengtem. Nyomasztott, és nem az, hogy baszok az öcsémmel, nem az, hogy anyánkat is bassza, hanem az, hogy anya ezt tudja. Mindig a tisztaság példaképe volt a szememben, az is maradt, hiszen érző ember, de hogy ilyen piszkos dolgaimról tudomást szerzett...

Szombaton öcsi mérkőzésre ment, én futni. Tudtam, anya három napig szabadnapos. Futás után zuhanyoztam. Éreztem, hogy anya az ajtóban áll és figyel. Lassan zártam el a csapot, megfordultam. Valóban ott várt. Vállával az ajtófélfának támaszkodott. Bugyiban és pántos hálófelsőjében volt. Bugyit, pólót vettem fel, majd az otthoni mackóalsóm.

– Beszélnünk kell – mondta tömören anya. Tudtam az elkerülhetetlent. A szobája felé ment. Zombiként követtem.

– Tudom, tudsz majdnem mindent. Tudom, mit érzel, azt érzem én is. Tudom, mit gondolsz, hasonlókat gondolok én is. Tudom, az eszed azt mondja, ne többet, és tudom, mikor abba a helyzetbe kerülsz, a tudom semmisé válik – elgondolkodott. – Te a múltból nem tudsz pár dolgot, amit én igen, amit én is csak kihallgattam. Nem egyedi az esetünk legalábbis közszáj szerint. – Leült az ágya szélére, a lábujjait nézve folytatta. – A világháborúkban rengeteg férfi maradt a frontokon halottan, eltűntként, fogságban. A népesség nemi aránya drasztikusan eltolódott a nők javára a férfiakhoz képest. Voltak falvak, a miénk is ahonnan származunk, csak az öregek és a nagyon fiatalok maradtak férfiak. Nem biztos a nemi vágy, hanem a szaporulat szerint állítólag mindenki mindenkivel. Egy biztos az én dédapám a dédmamám apja volt. Keresztanyád anyukája a bátyjától van. Emlékezhetsz, az iskolába’ te voltál a Kovács 5. Szinte csak Kovácsok laktak a faluban. Lehet, jobb nem tudni a családfákat. – Kezét nyújtotta felém, húzott maga mellé, felült az ágyára törökülésbe, követtem példáját. Fogta a kezemet, és úgy folytatta. Mikor én lány voltam, a fiúk menekültek a falunkból. Négy fiú osztálytársam volt és tizenkilenc lány. Az a négy fiú is alultáplált, nyiszlett, semmi figyelemfelkeltő rajtuk, és még pipogyák is voltak. Kettő még most is a szüleivel él. De nem ez a lényeg. Igazából én már tizenhárom évesen bűnbe estem. Kamasz lány voltam, egy éve menstruáltam. A hormonok dübörögtek bennem. Tudtuk, mi a szex. Kilestük szüleinket, a szomszédokat, sőt a papot a sekrestyés nénivel is. Vágy volt és millió pattanás. Pannus egy évvel volt idősebb, a szomszéd lány. Egymás pattanásainak nyomkodásával kezdődött. Majd sikamlós témákról beszélgettünk. Csókolózás, testiség utáni kíváncsiság. Ő mondta, ha már nincs srác, csináljuk mi ketten. Tanuljunk, ha mégis beesne valaki, ne rohanjon el, mert tudatlanok vagyunk. Jól hangzott. Előbb csak a csókolózást tanultuk, majd egymást simogattuk, baszó mozdulatokat csináltunk, ahogy azt kukkolások alkalmával láttuk. Nem volt fasz, de a homokos talajban termett méretes répa. Megpucoltuk, letisztítottuk és igen egy répa vette el a szüzességem. Pár alkalom után már jó volt minden. A fészerbe’ talált régi kilincs, letakarított gyertyakulcs, de zacskót húzva a kapanyélre még az is. Idővel rájöttünk a nagy kéjbomba akkor van, ha egymást simogatjuk. Igen, míg el nem kerültem a faluból, Pannus volt a szeretőm. Apáddal a gyárba’ ismerkedtem meg, ahol konyhalány voltam, apád meg rakodó munkás. Minden ment a maga útján. Egy év együttjárás után eljegyzés, esküvő és jöttetek ti. Apátok sokat kikacsintott a házasságból. Nekem mellettetek lehetőségem se adódott és inger sem, hiszen a vágy csillapítására saját ujjaim is tökéletesek voltak. Apád kiment, ekkor feküdtem össze egy kollégámmal... Hát kiábrándító volt. Vad, durva, akaratos és fájdalmas. Jól megvoltam a segédeszközeimmel, de jött öcsi. Ő teljesen más. Figyelmes, gyengéd és kitartó. Könyörgött, szeretne egyszerre két nővel. Kizárt volt számomra, még ki nem nyögte, te lennél az. Sok álmatlan éjszakán a munkában volt időm gondolatba’ elrendezkedni. Elkövetek egy bűnt. Tudom, te is és tudom, öcsi a megosztottságát akarja így megoldani. Mosolygok most is. Családegyesítés... Hm lehet ebből alakult ki? – Most először nevetett. Zavaros mondatai visszhangzottak fejemben. Már elég rég egymás arcát néztük. Rezzenéstelen volt, ahogy az enyém. Ő folytatta:

– Beadtam a derekam, két okból, de csak akkor, ha ez mindenki részéről igen. Azaz csak három igen esetén lehet. Tudnod kell, sok töprengés közben előjöttek a kamasz emlékek Pannussal. A mai világ nem tolerálja a szabad szexet, üldözi az egyneműeket. És igen, bevallom, azon átélt orgazmusok azok, amiket nem sikerül megközelíteni sem se magammal, se öcsivel. Önző vérfertőző anya lettem. Ha az egyik gyerekem, akkor a másik is...

Itt estem ki a pókerjátékos szerepéből. Ekkor értettem meg, anya valójában velem akarja kamaszkori érzéseit elővarázsolni. A döbbenetet még talán tudtam leplezni, de a kétségeimet nem. Jogra akartam menni. Előkészítőre jártam. Tudtam, mit csinálok, csinálnak és akarnak, hogy csináljunk. Mégis ott volt a kíváncsiság. Ott volt a kérdés, milyen egy másik nővel? Kavargott a gyomrom, hogy anyám ezt tervezi, és én nem futok ki a világból. Láttam, tekintete az agyam hullámait keresi, amivel én is küzdöttem. Szavakba is foglaltam tömören

– Anya!... Már az is gáz, ami van...

– Ez igaz, de ettől lejjebb már nincs. Öcsi és én valféralffealfrtalfőzést kockáztatunk, de mi nem... Mi egy más dimenzióba’ tesszük szeretetünket – érvelt ő. Én tudtam, nagyon sántít a dolog, az érvelése, de belül valami ismeretlen utáni vágy viszont taszított bele, nem az ellenkezést váltotta ki. Mozdulatlan csendben ültünk. Anya láthatta belső harcom. Türelmesen várt. Sajnos egyre inkább a rossz irányába billent bennem a mérleg, ami igazából agyban rossz, testben meg kell élni, ki kell próbálni. Szemem már kalandozott. Valóban dinnye mellére és bugyiból kibuggyanó fekete szőrére, ami kéje forrását takarta. Igen, jó lenne megérinteni a melleit. Igen, jó lenne abba a dús szőrzetbe ujjaimmal beletúrni. Igen, jó lenne egy női testet felfedezni. Ezt közel s távol csak anya tudja megadni nekem a lebukás legkisebb kockázata mellett. Igen, de ezt, hogy vetítsem neki, hogy jelezzem, hogy tudassam vele. Kíváncsi vagyok, és lehet undorodni fogok az egésztől... Kavarogtak bennem a gondolatok. Anya mindig azt mondta: „Legrövidebb út az egyenes. Legegyszerűbb egyenes beszéddel letisztázni dolgokat. ” Fejem robbanásig feszült, végül agyam meghozta a döntést. Nem...

[URL="https://www.torte-net.hu/tortenet/11732-Ocsi-2-resz"]Forrás[/URL]